Túra a Magas Tátra bércein
IV. Béla emlékének őrzése a Felvidéken
2023. október 16-án hetedik alkalommal indultunk útnak a Határtalanul program jóvoltából, most Felvidékre. A 6 órai gyülekező és a buszba történő bepakolás után izgatottan búcsúztunk az itthon maradottaktól. Utunk egyenesen Kassára vezetett, ahol felvettük idegenvezetőnket. Kassai városnézésünk során kívülről megtekintettük a rodostói házat, amely II. Rákóczi Ferenc fejedelem emigrációjának állít emléket, valamint egészalakos bronz szobrát is a hóhér Bástya udvarán. Az Erzsébet dómban koszorút helyeztünk el a fejedelem, édesanyja és Bercsényi Miklós szarkofágjánál. A városi séta során továbbá láthattuk a Lőcsei-házat, az Állami színházat, az Orbán-tornyot, a Zenélő szökőkutat, a Magyarország Főkomzulátusa épületét és az Andrássy palotát. Kassán még a Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskolát látogattuk meg, majd Eperjesre vitt tovább utunk, ami a Tarca folyó partján fekszik, Szlovákia harmadik legnagyobb városa és történelmi városközpontja műemlék rezervátum. A Szent Miklós plébániatemplom és a Neptunusz szökőkút megtekintése után láttuk a Rákóczi házat, ahol valaha az adott család minden fejedelmi tagja járt. Itt született Maléter Pál ezredes, honvédelmi miniszter, az 1956-os forradalom kivégzett mártírja. Este volt már, mire elfoglaltuk szállásunkat és megvacsoráztunk.
A második napi reggeli után a Vöröskolostorban tettünk látogatást, ahol nagyon sok érdekes információval gazdagodtunk, majd innen tutajozni mentünk. A Dunajecen gorál tutajokon másfél órás túrát tettünk, a kiemelkedő sziklák, zöld fenyvesek és mészkő szirtek között haladva gyönyörködtünk a meseszép tájban, miközben a vidék legendáival és valós történeteivel ismerkedtünk meg.
Utunk tovább a lublói várba vezetett, amely az egykori Magyar Királyság északi részén, a lengyel határ közelében található. Ez az egyik legrégebbi, nagyon jó állapotú vár, ahol Benyovszky Móric raboskodott szökése pillanatáig.
Kicsit kényeztettük ízlelőbimbóinkat, amikor a Nestville csokoládégyárba látogattunk, ahol lehetőség volt folyékony csokikóstolásra is. A nap utolsó megállója podolinban a Szűz Mária mennybevétele temploma lett. A kellően sűrű nap után jólesett a vacsora és a pihenés, mert sejtettük, hogy a következő nap még kimerítőbb lesz.
Harmadik napunkat Késmárkon városnézéssel kezdtük. Elsétáltunk a Thököly várhoz, ahol a másfél éve állított Thököly Imre bronz lovasszobrát koszorúztuk meg. Az evangélikus templomban koszorút helyeztünk el II. Rákóczi Ferenc nevelő apjának, gróf Thököly Imre szarkofágjánál, majd meglátogattuk az UNESCO világörökség részét képező cipszer fatemplomot, amely kizárólag tiszafából és vörösfenyőből épült, fém elemek felhasználása nélkül. Ennek az egyedülálló építménynek a belső tere is lenyűgöző látványt nyújtott.
Késmárkról Tátralomnicra utaztunk, ami a Magastátra nevű város részét képezi, forgalmas üdülőtelepülés a Lomnici csúcs alatt. Ótátrafüredről siklóvasúttal Tarajkáig utaztunk, ami a felső végállomás, majd innen túrázva a tarpataki vízesésekhez sétáltunk. Közben megálltunk a a Bilík-menedékháznál és a Rainer-kunyhónál pihenni.
A nap levezetéseként Poprádon álltunk meg. A város a Poprád folyó nagy kanyarulatában fekszik, központi része a Szent Egyed tér, melyet barokk és klasszicista polgárházak vesznek körül. Jól sejtettük, vacsora után senkit sem kellett sokáig pihenésre biztatni.
A negyedik napi reggelizés után a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park felé vettük utunkat. A Hernád itt egy olyan kanyonszerű völgyet alkotott, ahol a patakok a hegygerincekről több száz méteres szintkülönbséggel sietnek alá. A mesterségesen kiépített útvonalon fémpallók, hidak, láncok, és létrák segítik a túrázók haladását, mi egy egyszerűbben teljesíthető túrát tettünk, a nemzeti park közel 20 ezer hektáros területéből 13 ezer hektár szigorúan védett.
Túránk közben egy helyi gazdával találkoztunk, akinek állatállományának egy részét néztük meg több helyszínen, mivel épp kint legeltek. A Tamásfalvi-kilátóról, ami egy gyönyörű sziklaterasz, csodás kilátás nyílik a festői Hernád áttörésre. A magas perem szélére ugyan nem merészkedtünk ki biztonsági okokból, de jól érződőtt a magasság-mélység viszonya.
Ebéd után Igló városában sétáltunk és néztük meg a hely nevezetességeit, illetve itt találkoztunk egy helyi festőművésszel is, akinek a családjában magyar szálak találhatóak. Terveinken túli program sikeredett a nap végére, mert kínálkozott a lehetőség, hogy bemenjünk kelet Szlovákia legfiatalabb, legkisebb, de egyben legszebbnek is tartott állatkertjébe.
Ötödik napunk reggelén Lőcse városába utaztunk, mely az UNESCO kulturális világörökség listájára is felkerült. Négy évvel ezelőtti látogatásunk óta hatalmas mértékű felújítás történt, a város utcáiban megszépültek az épületek. Lőcse nem véletlenül a Szepesség gyöngyszeme. A főtéren a Városházát és a Szent Jakab székesegyházat néztük meg, majd a Mária-hegyi templomhoz utaztunk, ami a legrégebbi zarándokhely Szlovákiában és megkapta a basilica minor címet. Itt egy misére várakozó helyi diákcsoporttal találkoztunk össze.
Következő megállónk a szepesi vár, amely a szepesi főispánok székhelye volt egészen a 17. század végéig. Itt született Szapolyai János magyar királyunk is. A várral szemben lévő dombon Szepeshely, másnéven Szepeskáptalan található, ami egy nagyon vallásos település, egyedülállóan egyházi város volt. Egyetlen utcája a kanonok sor, ahol a Püspöki palota és a Szent Márton székesegyház található, melyek szintén a világörökség részeit képezik. A helyi televízió forgatása miatt sajnos nem tudtunk bemenni, csak a kertjébe.
Idegenvezetőnk ajánlása alapján a Márkusfalván található Máriássy kastélyba látogattunk plusz programként, melyet ugyan reneszánsz stílusban építettek, de rokokó stílusúvá alakították át. Kertjében Dardanela nyári rezidencia található, amit koncertteremként használnak manapság.
Mivel a társaság még bírta, egy újabb túrát tettünk a Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkban, most kilátással a Szepesi-medencére. Több kilométeres túránk végére a diákok kellemesen elfáradtak, így a vacsora után mindenki sietett a szobájába összecsomagolni, hogy reggel készen álljanak a szállás elhagyására.
Utolsó napunk reggelén bepakoltunk a buszba, majd Betlérre indultunk, ahol az Andrássy család vadászkastélyát látogattuk meg. Egy régebbi Határtalanul! utazás során megismert, fantasztikus idegenvezető kalauzolt végig itt bennünket. Az épület mögött hatalmas angolpark található egzotikus fákkal, bokrokkal és több romantikus építménnyel karöltve.
Rozsnyó az egykori dicső bányászváros, ahonnan a Rákóczi szabadságharc alatt Rákóczi Ferenc kormányozta a fennhatósága alatt lévő országrészeket. A történelmi városközpont része az Őrtorony, itt tettünk utoljára városnéző sétát.
Fáradtan, élményekkel telve, de örömmel tértünk haza szombaton este.
6 nap, több mint 50 km túra, közel 70 000 lépés, több ezer kép és megannyi élmény!
Utazásunkhoz a Talabor Utazásszervező-és Közvetítő Kft. szervezői közreműködése társult, utazásunkhoz a buszt a RomCar biztosította.
Köszönetemet kell kifejezzem kollégáimnak, hogy társaim voltak az idei élménydús utazásban: Czeglédi Dóra, Erdősné Dudás Krisztina Éva, Halmainé Hegedűs Mária Irén és Lovászné Török Magdolna.
Köszönöm a szülőknek, hogy ők is bíztak bennünk és elengedték velünk legféltettebb kincseiket, gyermekeiket. Külön köszönet a Banya Tanya Zöldség Kereskedés adományáért!
Mészárosné Dobák Ildikó
projektvezető
